Kókáról:
A Tápió mente északnyugati csücskében, a Gödöllői-dombság keleti lankáin terül el Kóka, az Árpád-kori királyi kovácsok földje. A község területe a történelem folyamán többször is királyi birtokként szerepel, mígnem a XVIII. században a Károlyi grófok szerzik meg. A központi parkban látható a község millenniumi emlékműve, Szent István szobra, valamint a falu alapítójának tekintett IV. Béla emlékműve is.
A falu közepén, a mai temetődombon emelkedik a Margit-hegy, melyről jó kilátás nyílik az egész falura. A hagyomány szerint Kossuth Görgeyvel ennek tetejéről nézte az Isaszeg felé masírozó magyar csapatokat. Ennek emlékét őrzi a katolikus templom mellett lévő Falumúzeum Kossuth korsója is, amiből a vezér ittjártakor ivott.
A falu domboldalain a szőlőtermesztésnek évszázados hagyományai vannak, és ma is neves bortermelők öregbítik a kókai borok jó hírét. A községtől északnyugatra a Hajta-patak Kókai-ágának két oldalán húzódik a Tápió mente egyik utolsó égerlápja, számos jégkorszaki maradványnövény (pl. vidrafű, villás sás) élőhelye. A falutól nyugatra eső Várak-pusztán, a Felső-Tápió mentén értékes láprétek bújnak meg olyan növényritkaságokkal, mint a szibériai nőszirom és a fehér zászpa. Különleges víznyerő hely a török korból megmaradt Beregkút, melynek vize egy beépített ágyúcsőből csordogál. A kút a temetődomb mögötti Fűszögi-völgyben található a bokorfüzesekkel tarkított rét szélén.
Adatok:
Rang – község
Népesség (2018 jan. 1.) – 4513 fő
Területe – 44,36 km2
Civil szervezetek:
Biztonság, Esély a Kókaiakért Közhasznú Alapítvány
Kókai Szent Donát Borrend
Kóka község és környékén gazdálkodó szőlősgazdákat, bortermelőket a régi hagyományok újraélesztésével segítse, boraikat hazai szakmai összejöveteleken megismertesse, azoknak hírnevet szerezzen, a borfogyasztás kedvező élettani hatásával és a kulturált borfogyasztási szokásokkal a fogyasztókat megismertesse.
„Szent Máté” Alapítvány
MME Kókai Munkacsoport
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Tápió-Vidéki Helyi Csoport -Kókai Munkacsoportja (MME) 1983. óta tevékenykedik a községben.
Kóka Néptáncegyüttes
A Kóka Néptáncegyüttes gyermekcsoportként alakult 1985-ben a 4500 lelket számláló, népi hagyományait és kulturális értékeit őrző Pest megyei településen, Kókán.
Kókai Polgárőr Egyesület
A község polgárvédelmi szervezete 1990-ben az elsők között alakult meg a megyében.
A szervezet célja a község lakóinak és vagyonának védelme. A célok érdekében szervezett csoportokban általában a kritikus időszakokban, a helyi vagy a körzet rendőreivel közösen végzik a védelmi megelőző tevékenységet.
Kókai Önkéntesek Tűzoltó Egyesülete
1889-ben Kókai Tűzoltó Testület bejegyzésre került 40 fővel. Életre hívója Eördögh Kálmán, Kóka község főjegyzője volt. Hol szomorú, hol vidám történetünk során eljutottunk oda, hogy egy magas színvonalú szertárral, egy Volvo fecskendővel és egy Rába vízszállítóval rendelkezünk.
Jókai Nyugdíjas Klub
Kóka Kulturális Táncegyesület
Célja:A népi hagyományok és a történeti Magyarország jellegzetes néprajzi tájegységei táncainak megőrzése, előadása, bemutatása, népszerűsítése és feldolgozása.
Kókai Dalárda
Harmónia Vegyeskar
A Harmónia Vegyeskar 1994. november 1-én alakult Kókán. A kórus hetenkénti próbákon készül neves egyházi és világi kórusművekkel, a község egyházi és világi ünnepeire, valamint kórusfesztiválokra, hangversenyekre.
Nemzetőrség
2005. szeptemberében megalakult Kókán is a Nemzetőrség, 11 fő részvételével, Dány községben működő Nemzetőrség segítségével.
A megalakulás óta heti 2-4 alkalommal teljesítenek szolgálatot a tagok.
Civil ház
A Civil ház létrehozására 2004-ben született döntés. A helyi szervezetekkel összefogva az épület ismét megtelt élettel. Itt kapott helyet a DJP pont, a FIP pont, Ifjúsági közösség tér, a Kókai Szent Donát Borrend, a Kókai Polgárőrség, a Körzeti Megbízott, a Falugazdász.
Látnivalók:
Kókai Helytörténeti kiállítóhely
Római katolikus templom
Plébánia
Szent Margit kápolna
Kossuth emlékmű
Bereg-kút
Pusztakerekudvari kápolna és a Gosztony család sírkertje
