A szikes tavak elterjedésének két fő területe van a Tápió-vidéken. Egyrészt Nagykátától északkeletre találkozhatunk velük Egreskáta környékén, ahol a Hajta-patakot kísérő keskeny homokvonulatba a szél vájt kisebb-nagyobb tómedreket. Másrészt Tápiógyörgye és Újszilvás határában, ahol döntően az Ős-Tápió egykori medreiben alakultak ki. Természetes jelenség, hogy tavasszal, a hóolvadást követően víz borítja őket, majd a nyár közepére teljesen kiszáradnak. Sajnos az utóbbi évtizedek aszályos időjárása és az ebből eredő nagymértékű talajvízszint-süllyedés miatt sokszor már március végére szárazra kerülnek. A tartós vízhiány következtében az eredetileg fehér medrű, vakszikes tavak felszínét napjainkban már szinte mindenhol benőtte a növényzet. A 2010-11-es esztendőkben azonban folyamatos vízborítás jellemezte őket, így élőviláguk – különösen a madárvilág – az évtizedekkel korábbi kedvező állapotokat mutatta. A Tápió-vidéken fennmaradt szikes tavak száma 17, míg országosan mintegy 460 hasonló élőhelyet ismerünk.
- Sós-tavak – Nagykáta
A TK Egreskáta elnevezésű részegységében elterülő szikes tavak láncolata, amelyek együttes kiterjedése mintegy 20 hektár. Valószínűleg adminisztratív hiba miatt a TK megalakulása előtt az akkor még helyi jelentőségű védett természeti terület művelési ágát 2 hektár kivételével kivett vízállásból gyeppé minősítették át. A területen zajló legeltetés jótékony hatásaként – szinte egyedüliként a Tápió-vidéki szikes tavak közül – rövidfüvű, vakszikes foltokkal tagolt szikes növénytársulások jellemzik, ami ökológiai szempontból kívánatos. - Szentgyörgy-határ – Nagykáta
Szintén Egreskátán, az előző területtől néhány száz méterre elhelyezkedő nádasodó szikes lapos, mely vizes években a környék egyik legfontosabb réce költőhelye (pl. cigányréce (Aythya nyroca), kanalas réce (Anas clypeata)). Területe 6 hektár. Mint volt állami gazdasági terület, tulajdonosa a Magyar Állam, természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele folyamatban van. - Ebakasztó – Nagykáta
A 31. számú főút északi oldalán elhelyezkedő 9 hektáros tómeder, amelyet néhol 1-1,5 méter magas, fajgazdag homoki sztyeppréttel borított partoldal kísér. A korábban elvégzett meliorációs beavatkozások során egy főcsatornából és mellékcsatornákból álló vízelvezető rendszert alakítottak ki a területen, azonban ez napjainkban szerencsére már alig működik. A medret borító szikes mocsárrétet gépi kaszálással hasznosítják. - Sós-tó – Nagykáta
A 31. számú főúttól délre, 2-3 méter magas homokbuckák között helyezkedik el az alig 2 hektáros tómeder. A Tápió-vidéki szikes tavak közül talán ezen látszik legjobban a szél felszínformáló hatása, ovális alakját is ennek köszönheti. A buckák között megbújó, még a közeli földútról is észrevehetetlen tómedret az alulhasználat miatt napjainkra már szinte teljesen benőtte a nád. - Vámos-szék – Tápiógyörgye
Kialakulást tekintve szintén a szélvájta tómedrek közé tartozik a Tápiógyörgyétől északra elhelyezkedő Vámos-szék, vagy régebbi nevén Kerek-szék. A mintegy 10 hektáros szikes tó tájhatáron fekszik, hiszen a Tápió-vidék kissé magasabban elhelyezkedő térszíne itt simul bele a Jászsági-sík egyhangú felszínébe. A homokos hordalékkúp alól kilépő talajvizeknek köszönhetően az egyik legtovább víz alatt álló szikes tómeder. - Jászberényi-határ – Tápiógyörgye
Tápiógyörgye és az évszázadokig Jászberényhez tartozó Jászboldogháza határán elhelyezkedő 7 hektáros tómeder, melynek vizét a Tápió-vidéki szikes tavak közül a legmagasabb sókoncentráció jellemzi. Hasonlóan a többi kis kiterjedésű szikes tóhoz, itt is jelentős probléma, hogy szárazabb években a szomszédos szántóföldek gazdái akár több 10 métert is elszántanak a tómeder széléből. - Varrók-széke – Tápiógyörgye, Jászboldogháza
Fele-fele részben Tápiógyörgye és Jászboldogháza határában elhelyezkedő 6 hektáros szikes tó, melynek szeszélyesen kanyargó „S”-alakja egyértelművé teszi, hogy az egykori Ős-Tápió (esetleg Ős-Zagyva) elhagyott, majd később elszikesedő medrében alakult ki. - Kis-megyer – Tápiógyörgye
A TK részeként védett Gulya-gyephez közvetlenül csatlakozó, kerek alakú, döntően ecsetpázsitos szikes réttel borított kis szikes tómeder (3 ha). Vizes években méretéhez képest feltűnően sok, akár 4-5 pár nagy goda (Limosa limosa) is fészkel a területen. - Kispaskum – Tápiógyörgye
A községtől délre elhelyezkedő két, egymás mellett futó egykori ős-Tápió mederből álló szikes tó. 2010-ben a helyi gazdák a tó régóta meglévő, de az évtizedek során feliszapolódott vízelvezető árkát kikotorták, így a terület néhány hét alatt leszáradt. Természeti értékeinek hosszú távú megőrzését csak a mesterséges vízelvezetés megakadályozásával lehet elérni. Területe 18 hektár. - Gyopai-tó – Tápiógyörgye
A Tápiógyörgyéről Újszilvásra vezető műút és a középkori eredetű Sósút között elterülő 17 hektáros tómeder. A Tápió-vidéki szikes tavak közül ezen figyelhető meg leginkább az erőteljes feltöltődés, aminek eredményeként még a csapadékosabb években is csak sekély, rövid ideig tartó vízborítás jellemzi. Egyes részeit kaszálják. - Görbe-szék
A Tápiógyörgye és Újszilvás között elhelyezkedő, jórészt monokultúrás szántóföldekkel jellemezhető határrész déli feléről az Ilike-értől független Szőrös-ér gyűjti össze és vezeti le a vizeket a Tápió irányába. Ezen a területen számos kisebb-nagyobb szikes tavat találunk melyek kezdő tagja a 6 hektáros Görbe-szék. Közepén egy földút halad, melyet vizesebb években – bár sokan megpróbálják – gépjárművekkel nem lehet használni. - Páskom-dűlő – Tápiógyörgye
Előző terület szomszédságában, egy kisebb szántófölddel elválasztva helyezkedik el a 9 hektáros, észak-déli irányba húzódó szikes tómeder. Feneke nem teljesen sík, keleti felében akár több 10 centiméterrel is mélyebb lehet a vízmélység. Itt egy kisebb nádas foltot találunk. - Nagy-szék – Tápiógyörgye, Újszilvás
A Szőrös-ér két oldalán elterülő nagy kiterjedésű szikes tómeder, melynek területe 25 ha. Sajnos napjainkban az ér belvízelvezető csatornaként működik, így a korábbi években kialakított ideiglenes elzárás ellenére is az itt összegyűlő vizek többsége tavasz végére elszivárog a területről. A medret nagy kiterjedésű sziki mézpázsitos növényzet borítja, amelyet rendszertelenül kaszálnak. - Bene-szék – Újszilvás, Tápiógyörgye
A Tápió-vidéki szikes tavak legnagyobbika, területe 27 hektár. Közepén egy több hektáros nádas terül el. Parti részein több helyen jó állapotban lévő löszgyepeket találunk. A terület tulajdonosa szinte minden télen leégeti. Régebbi neve Szakajtó-szék. - Dányi-szél – Újszilvás
A legsajátosabb alakú Tápió-vidéki szikes tó, hiszen formája egy hatalmas gyűrűhöz hasonlít, melynek közepén egy jó méterrel magasabban elhelyezkedő zárványszántót láthatunk. Kialakulása szintén folyóvízi eredetű. Területe 19 hektár. - Zsidó-szék – Újszilvás
Újszilvás belterületétől néhány száz méterrel északra elterülő mintegy 20 hektáros szikes tómeder. Néhol 2-3 méter magas meredek partoldal kíséri, amit valószínűleg mesterségesen alakítottak ki. Hasonlóan a györgyei Vámos-székhez, a feláramló talajvizek miatt tartósabb vízborítás jellemzi. A 2010-es csapadékos évben a tómeder közepén a nádas növényzet térhódítása volt megfigyelhető. - Sáros – Újszilvás
Előző terület szomszédságába elterülő, annál némileg sekélyebb szikes tómeder, melynek területe 15 hektár. Felszínét itt-ott még vakszikes foltok is tarkítják. Területét rendszeres kaszálással hasznosítják.
