Lápok

A lápok olyan földterületek, amelyek tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitettek, illetőleg amelyek talaja időszakosan vízzel telített, és amelyek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. Sajnos vidékünkön a nagymértékű vízügyi beavatkozások, az éves csapadékmennyiség fokozatos csökkenése, valamint az ezekkel összefüggésben tapasztalható krónikus talajvízszint süllyedés miatt ma már alig találunk jó állapotban lévő, az év nagy részében víz alatt álló lápterületet. A lápterületeken képződött tőzeget több helyen kibányászták, ma helyükön egyrészt vízfelületek vannak (pl. Szecsői-halastavak, Tőzeges-tó), vagy a kiszáradás következtében felgyorsult a talajképződés folyamata.

  • Dánysári-rét – Kóka, Dány
    Kóka községtől északnyugatra, a Hajta-patak Kókai-ága mellett elterülő 65 hektáros lápterület. A Tápió-vidék vízfolyásai közül szinte egyedüliként a patak itteni szakasza még szabályozatlan, vize határozott meder nélkül folyik végig a területen. Itt láthatjuk a Tápió-vidék legnagyobb égeres láperdejét, ezen kívül zsombéksásosok és kiszáradó kékperjés láprétek jellemzik.
  • Felső-Tápió mente – Kóka, Dány, Sülysáp
    A Felső-Tápió felső szakasza mentén, a Kókát Sülysáppal összekötő műúttól északnyugatra négy foltban elterülő láp. Összes kiterjedése 42 ha. Idős fűzeseket, elszórt égerligeteket, illetve zsombéksásokat találunk a területen. Az egyenes mederbe terelt, lapos töltések közé szorított Felső-Tápió sajnos ma már nem tudja biztosítani az itt előforduló lápi életközösségek
    hosszú távú fennmaradását, ezért a terület kiszáradása már előrehaladott.
  • Irtvány – Kóka
    Kóka és Tóalmás között, a Kókai-ág egyik jobb oldali mellékvölgyében fennmaradt 6 hektáros lápterület, melyet a domboldalt metsző talajvízréteg szivárgó forrásai tartanak életben. Igazi forrásláp, melyen sásláprétek, zsombéksásosok, illetve a terület középvonalában végigfutó árkot kísérve idős fűzesek láthatók. A területet korábban kézzel kaszálták, ennek elmaradása miatt jelenleg erősen terjed a tájidegen magas aranyvessző (Solidago gigantea).
  • Szecsői halastavak környéke – Tápiószecső
    A Tápiószecsői-halastó, illetve az attól észak-nyugatra elterülő horgásztó körül hat foltban találunk változó állapotban fennmaradt lápterületeket. Itt van a Tápió-vidék legnagyobb sásláprétje, ezen kívül égerligetek, fűzesek, zsombéksásosok, illetve kiszáradó kékperjés láprétek jellemzik. A tavak mesterségesen magasan tartott vízszintje miatt a kiszáradás kevésbé fenyegeti őket. Összes kiterjedése 66 hektár.
  • Felső-Tápió-rét – Tápióság
    A Felső-Tápió mellett két foltban elterülő mintegy 15 hektáros lápterületen égerligeteket, fűzeseket és néhány kisebb kiszáradó kékperjés láprétet láthatunk. Legnagyobb problémája a tájidegen, invazív növényfajok terjedése.
  • Felső-dűlő – Szentmártonkáta
    A Felső-Tápió árterületén elhelyezkedő rekettyefüzes foltok, illetve a közéjük ékelődő, erősen szárazodó láprét-maradványok alkotják az alig 2 hektáros területet.
  • Gombai-patak felső része – Gomba
    A Gombai-patak falu feletti szakaszát sok helyen kísérik idős fűzesek, kisebb zsombéksásosok. A patak itteni szakasza sok helyen szabályozatlanul, kanyargósan halad a völgytalpon. A Tete-pusztai üdülőterülettel szemben még egy kisebb domboldali forrásláp is előkerült a közelmúltban. Sajnos ennek vízháztartását a felette elhelyezkedő erdőterület tarvágása erősen lerontotta. Az itteni lápok négy foltban, összesen mintegy 15 hektáron terülnek el.
  • Nagy-rét – Tápióság
    A Tápióság és Tápióbicske között elterülő Nagy-rét közepén, az Alsó-Tápió mellett két foltban fennmaradt, alig 2 hektáros kicsiny lápterület, melyet idős fűzesek, kisebb zsombéksásosok és kiszáradó kékperjés láprétek alkotnak. Itt is súlyos problémát jelent, hogy a patak és a mellette elterülő, eredetileg vízhatás alatt álló élőhelyek kapcsolatát a vízrendezések során megszüntették, ezért azok ökológiai állapota az elmúlt évtizedekben erősen leromlott. Része a TK-nak.
  • Túlsópáskom – Tápiószentmárton
    A Felső-Tápió egykori sekély medreiben kialakult fűzeseket, magassásréteket, kiszáradó kékperjés lápréteket magában foglaló, négy foltban elhelyezkedő, alig 3 hektáros lápterület, amely a Tőzeges-tó mellett terül el. Az élő vízfolyástól távolabb elhelyezkedő, fajkészletüket fokozatosan elvesztő itteni lápfoltok megmentésére nagyon kevés az esély.
  • Golysza-legelő – Nagykáta
    Nagykátától délkeletre, a Budapest-Szolnok vasútvonal töltése mellett megbújó, 1 hektárnál kisebb lápfolt, melyen egy kisebb sásláprétet találunk. 2011 őszén a terület tulajdonosa az értékes terület egy részét beszántotta, a következő tavaszon azonban a megemelkedő talajvíz miatt már nem tudta folytatni a művelést. A bolygatott részeket jelenleg gyomnövényzet borítja.
  • Göbölyjárás – Tápiószentmárton
    Gyakorlatilag a TK részeként védett Göbölyjárási-láprét egy részét foglalja magában az ex lege lápterület 11 hektárja.
  • Rekettyés – Farmos
    A TK részeként már korábban is védetté nyilvánított Rekettyési-láprét, illetve a mellette elhelyezkedő Natura 2000 terület mintegy 3 hektáros darabját fedi le az itteni lápterület.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.