A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megalakulását (1997) követően egy évvel, 1998-ban egyrészt a helyi védett területek átminősítésével, másrészt újabb területek védetté nyilvánításával a 19/1998. (VI. 25.) KTM miniszteri rendelet alapján kijelölésre került a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A TK kiterjedése 4516 hektár, amely azonban nem képez egységes tömböt. Tizenkét részterülete nyolc Tápió-vidéki település határában, szétszórva helyezkedik el. Ezek közül legnagyobb a Hajta-patak mentén Nagykátától Farmosig húzódó 1800 hektáros egység (Nyík-rét és I-II-es tározó), míg legapróbb a mindössze 7,5 hektáros szentmártonkátai Gyulai-erdő és -tó. A fokozottan védett területek nagysága 182 hektár. Ezek a nagykátai Cseh-domb, Sós-tavak és egreskátai Hajta-meder, a szentmártonkátai Gicei-hegy és Nyírjes, és a farmosi Öreg-Hajta medrei). A Tájvédelmi Körzet területének közel kétharmada gyep művelési ágú (65 %), ezen kívül jelentős még a nádasok (11 %) aránya, az erdők (9 %), illetve a szántók (7 %) kis arányban képviseltetik magukat.
Térkép
Tájvédelmi Körzet területei
Részletesebb leírás a Tájvédelmi-körzet részeiről:
Gulya-gyep
Rekettyési-láprét
Nagy-rét és patakvölgyek
Cseh-domb
Felső-Tápió völgye
Göbölyjárási-láprét
Nyík-rét és I-II-es tározó
Fehér-tó
Székesrekeszi-legelő
Gyulai-erdő és -tó
Egreskáta
