A felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, amennyiben vízhozama tartósan meghaladja az 5 l/perc mennyiséget – még ha időszakosan el is apad – ex lege védett forrásnak tekintendő. Természetszerűleg a forrást megfelelő védőövezettel együtt szükséges kijelölni. A Tápió-vidék forrásai döntően a Gödöllői-dombság, illetve a Monor-Irsai-dombság peremén erednek. A síkvidéki területek forrásai (pl. Bíbicfészeki ág, Nyíkréti-ág, Kerektói-ág forrásai) mára teljesen elapadtak, beszántásra kerültek a környezetükkel együtt.
Állandóan vagy időszakosan működő források:
Sülysáp: Alsó-Tápió patak két baloldali mellékágánál, Úri-patak Sűrűmajori mellékágánál
Úri: Úri-patak forrása, Tóvölgyi-patak forrása, Farkasdpusztai-ág forrása
Gomba: Gombai-patak forrása, Bényei-patak forrása
Bénye: Bényei-patak két jobboldali ágánál
Káva: Kávai-patak forrása
Pánd: Pándi-patak forrása
Tápiószentmárton: Felső-Gerje forrása
*Megjegyzendő, hogy a Sápi-patak és a Felső-Tápió forrásai a Gödöllői-dombvidék TK területén (Pécel, Isaszeg külterülete) találhatók.
