A község szélén lévő magaslaton, a szőlődombok mellett áll a Kókai Szent Margit kápolna egyhajós barokk épülete, amely 1725 körül épült a volt Ferences rendi monostor köveiből. A magára hagyott épületet először 1825-ben a községi elöljáróság hozatta rendbe, amit 1869-ben közadakozásból meg kellett ismételni a korábban lelkiismeretlenül elvégzett munka miatt. Ez az évszám olvasható a sima főhomlokzathoz csatlakozó egyetlen alacsony torony alsó szakaszában elhelyezett kerek mezőben. Az épület javítására még több ízben sor került.
A kápolna védőszentjének személye körül elég sok a bizonytalanság. A kókai emlékezetben Árpád-házi Szent Margit neve él, Dercsényi Dezső Pest megye műemlékeit bemutató könyvében Skóciai Szent Margit, Bálint Sándor Ünnepi kalendárium című könyvében pedig Antiochiai Szent Margit szerepel. A kápolna búcsúja július 13-án, Antiochiai Szent Margit ünnepén van.
A kápolna oldalfalán található emléktábla az 1848/49-es szabadságharc egy jeles eseményének állít emléket. 1849. április 5-én a kókai kápolnadombról szemlélte a Tápióbicskéről Isaszegre vonuló hadakat Görgey Artúr, Kossuth Lajos, Horváth Mihály csanádi püspök és Vukovics Sebő kormánybiztos. Ehhez az eseményhez kapcsolódik a Kossuth korsó története is, amelyről Vukovics Sebő így ír visszaemlékezéseiben:
„Egy óránál tovább maradtunk a gyönyörű kilátást adó helyen. … A falu népéből is lassan nagyobb számra növekedék az odajövő, s a társaság két fő emberének szemléletén éldelgő férfiak és hölgyek száma. Egy csinos menyecske vízzel szolgált mindnyájunknak. Kossuth és Görgei kölcsönösen mutaták be magukat neki. Kossuth mondá előbb:
– Tudja-é, hogy e magyar seregek fővezére ivott korsójából.
Ez megint.
– Látta-e már Kossuth Lajost, s ha nem, nézze meg őt.
Mindannyiszor a hozzánk csatlakozott nép éljent rivalgott. Azon időben Kossuthtot és Görgeit a legmelegebb vonzalom köté egymáshoz.”
Itt található a Kossuth emlékmű is. Kossuth Lajos innen nézte az 1849. április 6-án a magyar seregek vonulását.
Cím: Kóka, Margithegy
